Felkészült és érdekelt kiválasztó személyek

Egy módszer eredményességét a módszer megbízhatóságának, érvényességének és a felhasználó felkészültségének a szorzata adja. Értelemszerűen bármelyik érték a nulla felé tendál, az eredmény is rohamosan romlik. Fontos, hogy mind a két fél motivációja is egybeessen, hiszen gyakran látunk toporgó kiválasztási eljárást, mert valamelyik fél nem teszi meg a következő lépést. Tapasztalataink szerint a kiváló vállalatok mind a HR szakértőik, mind a kiválasztásban szerepet vállaló üzleti vezetőik felkészítésére és motivációjára gondot fordítanak.

Mi a teendő?

  • Készítsünk kézikönyvet a toborzási/kiválasztási folyamatról, ami praktikus segítséget nyújt a folyamat egyes szakaszaiban!
  • Tartsunk belső vagy külső tréninget a vezetők számára, ami segíti őket csapatuk hatékony felépítésében!
  • Csak végső esetben vegyük el a döntés jogát (és felelősségét) a munkahelyi vezetőtől! Tapasztalataink szerint a döntésben nem teljes felelősséggel résztvevő vezetők kevésbé involválódnak a kiválasztásba, nem tesznek meg mindent a korrekt kiválasztásért illetve az integrációs folyamatban könnyedén mondanak le a mások által rájuk erőltetett kollégákról.
  • Mérjük a toborzási folyamat hatékonyságát és eredményességét és a mutatók alapján tűzzünk ki célokat mind a HR, mind az üzleti vezetők elé a javításra! (beválás, pozíció betöltésének az ideje, költségek, stb.) A mutatók segíthetnek egy korrekt SLA (Service Level Agreement) megkötésére a szolgáltató és az ügyfél között.
  • A felkészítés során hangsúlyozzuk, hogy a kiválasztási folyamat akár az ügyfeleinket / vevőinket is érintheti, valamint jelentősen befolyásolhatja a cégünk munkaerőpiaci márkaértékét! Ez könnyen konvertálható pénzügyi előnyökre illetve veszteségekre.
  • A jogszabályoknak / etikai normáknak megfelelő kiválasztási gyakorlat megmenthet bennünket káros sajtónyilvánosságtól illetve polgári perektől. Tudatosítsuk minden szereplőben a felelősségét ebben!